Bárki véleményezhette az Új Klímatörvény Civil Koncepcióját
Miután az Alkotmánybíróság új éghajlatvédelmi törvény megalkotására kötelezte az Országgyűlést, több mint 200 civil szervezett fogott össze, és készített közös javaslatot hozzá. A koncepciót 2026. márciusban 30 napos társadalmi vitára bocsájtottuk – ennek során bárki véleményezhette a javaslatcsomagot.
Fórumokon, lakossági kerekasztal-beszélgetéseken és online is bekapcsolódhattak a véleményt formálók a társadalmi vitába.
A cél a valódi párbeszéd volt: a beérkező véleményeket összesítettük, nyilvánossá tettük, és a véglegesített javaslat kialakításánál figyelembe vesszük. Jelenleg dolgozunk a normaszöveg-javaslaton, melyet hamarosan elérhetővé teszünk oldalunkon.
Bár a társadalmi vita már lezárult, szervezetként még lehet csatlakozni a folyamathoz!
Miért van szükség új klímatörvényre?
Miért van szükség új klímatörvényre?
Az Alkotmánybíróság kimondta: a jelenlegi klímatörvény nem biztosítja megfelelően a jövő nemzedékek védelmét, és nem tartalmaz elegendő garanciát a klímaváltozás elleni fellépéshez. Új szabályozás megalkotására kötelezte az Országgyűlést.
Közben a klímaváltozás hatásai Magyarországon már mindennapi tapasztalatok. A térség gyorsabban melegszik a világátlagnál. Az elmúlt négy évből háromban az ország területének legalább 70%-át sújtotta aszály. A hőségriadós napok száma emelkedik, a villámárvizek egyre nagyobb károkat okoznak.
A klímaváltozás nem távoli ügy, érinti a vízbiztonságot, az élelmiszerárakat, az egészségünket, a településeink élhetőségét és a gazdaság működését.
Ezért készült el az új klímatörvény koncepciója.
A társadalmi vitára került javaslatcsomag három formában érhető el:
Közérthető összefoglaló – gyors áttekintés, kulcsüzenetek
Szakmai összefoglaló – fejezetenkénti összefoglalás
Teljes koncepció – részletes szabályozási javaslat
Miben más az új klímatörvény javaslat?
Miben más az új klímatörvény javaslat?
A javaslat nem egyetlen célszámot rögzít, hanem egy teljes klímakeretrendszert hoz létre. Olyan törvényi keretet, amely:
- világos kibocsátáscsökkentési pályát határoz meg,
- karbonköltségvetést vezet be,
- az alkalmazkodást és a rezilienciát állami kötelezettséggé teszi,
- összekapcsolja a klímavédelmet a természetvédelmi, felszínborítottsági és vízmegtartási célokkal,
- biztosítja a finanszírozási hátteret (Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap),
- és jogilag kikényszeríthető kötelezettségeket állapít meg.
Emellett a javaslat:
- a jövő nemzedékek védelmét és a visszalépés tilalmát a törvény alapelvévé teszi,
- kimondja a mértékletesség (elegendőség) elvét: nemcsak hatékonyabb, hanem kevesebb erőforrást felhasználó működésre van szükség,
- az igazságos és méltányos átmenetet a szabályozás részévé teszi, külön figyelemmel az energiaszegénységre és a társadalmi egyenlőtlenségekre,
- intézményesíti a társadalmi részvételt, a civil szervezetek és a fiatalok bevonását a döntéshozatalba,
- erősíti az oktatást, a klímatudatosságot és a közérthető tájékoztatást,
- a tudományos megalapozottságot külön intézményi garanciákkal biztosítja (Tudományos Tanácsadó Testület),
- a köz- és magánfinanszírozást klímacélokhoz igazítja, kizárva a klímaszempontból káros támogatási irányokat.
Ismerje meg az Új klímatörvény védnökeit és az üzeneteiket