Az Új Klímatörvény védnökei
Az Új Klímatörvény védnökei
Az Új Klímatörvény civil koncepció társadalmi vitáját és a törvény megszületésének ügyét ismert és elismert közéleti szereplők is támogatják. A védnökök saját területükön – a kultúra, a tudomány, a gazdaság és a közélet világában – járulnak hozzá ahhoz, hogy a klímavédelem közös, társadalmi üggyé váljon.
Ismerje meg védnökeinket, és azt is, hogy miért tartják fontosnak az új klímatörvényt!
Kollár-Klemencz László
író, zenész
Hazánkban a Covid-járvány következtében rövid időre felerősödött a társadalmi felelősség a környezetünk iránt, érzékeltük a kiszolgáltatottságunkat a környezetünk minősége kapcsán, és apró lépésekben, de elindult egy felelősebb gondolkodás a saját életünk és életterünk iránt. Ez a gondolkodás kisebb politikai lépésekben is megnyilvánult, de átfogóan, számonkérhetően a mai napig nem jelent meg sem civil, sem politikai szinten. Egy reálisan megvalósítható klímatörvény rögzíteni tudja mindazokat a lépéseket, melyek lehetővé tesznek mindannyiunk, és a jövő generációi számára egy biztonságos jövőképet, ezért elengedhetetlen ennek megszületése. Összehangolttá teszi a politika, és a civil szervezetek lépéseit a cél érdekében, a döntéseket képes egy irányba hangolni, hogy egymást erősítve vegyék fel a küzdelmet egy élhető természetesebb humánus élet és élettér kialakulása érdekében. Mindezekért tartom elengedhetetlenül fontosnak az Új klímatörvény megszületését és széles társadalmi támogatását.
Köves Alexandra
ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az Európai Ökológiai Közgazdaságtani Társaság elnöke
Semmi nem lehet ma fontosabb annál, mint hogy megtanuljunk az emberi civilizációnkat fenntartó ökológiai rendszerekkel újra harmóniában létezni. A kihívások közül az egyik legnagyobb az, hogy a klímakatasztrófát megelőzzük, a károkozást mérsékeljük. Ez azonnali beavatkozást igényel, és nem csak magunknak tartozunk vele, hanem az utánunk következő generációknak is. Egy jó klímatörvény közös alapokra helyezi a cselekvéseinket úgy, hogy közben figyel az igazságossági szempontokra. A klímatörvényre nem érdemes csupán úgy tekinteni, hogy az véget vet az emberiség felhőtlen, bulizós, de felelőtlen időszakának, amelyben bármi lehetséges volt. Az éghajlatváltozásra adott válaszaink arra is megnyitják az utat, hogy újraértelmezzük, hogy milyen világban szeretnénk élni, és valójában mik a fontos dolgok akár az egyéni, akár a kollektív életünkben.
Dr. Litkai Gergely
jogász, humorista, a Dumaszínház művészeti vezetője
A bolygónk határainak átlépése, így a klímaváltozás is kulturális kérdés, ezért gondolom fontosnak, hogy kultúra, a humor eszközével érjük el azon határok kitűzését, amelyekkel saját döntésünk alapján maradunk egy élhető bolygó és egy élhető ország polgárai.
Páldy Anna
klíma-egészségügyi szakértő
Részletes jogszabály, végrehajtási rendelet szükséges az alkalmazkodás hatékonyságának növelésére. A klímaváltozás egészségkockázatai, elsősorban a hőhullámok hatása elleni védekezés, az alkalmazkodás, a reziliencia kialakítása elsődleges feladat, aminek alapja a nemzeti stratégia, ami interszektoriális együttműködésel valósítható meg.
Bozó László
Meteorológus, az MTA rendes tagja
Az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás és a reziliencia erősítése elengedhetetlen a szélsőséges események okozta károk minimalizásához. A kulcsfontosságú felkészülési területek közé tartozik a korai figyelmeztető rendszerek bevezetése, az infrastruktúra fejlesztése és a természetalapú megoldások alkalmazása.
Schiffer András
ügyvéd
Az 5/2025. (VI. 30.) AB határozat 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvénynek, a klímatörvénynek az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó rendelkezését, mert az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit, emellett azt is megállapította, hogy a jogalkotó elmulasztotta Magyarország és a Kárpát-medence sajátosságainak figyelembevételével szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeit. Az Alkotmánybíróság, új szabályozás megalkotására kötelezte az Országgyűlést, mert a jelenlegi nem védi meg a jövő generációkat, nem biztosítja a klímaváltozás elleni fellépéshez szükséges garanciákat. A törvényhozásnak kötelessége határidőben eleget tennie az Alkotmánybíróság felszólításának! Arra amúgy is jó oka volna. A XXI. században ugyanis nincsen fontosabb feladatuk a törvényhozásoknak szerte a bolygón, minthogy ökológiai és szociális korlátokat állítsanak a tőke logikája elé, mielőtt a profitéhség megsemmisíti a következő generációk életfeltételeit a Földön.
Jordán Ferenc
biológus, rendszerökológus. A kolozsvári Biológiai Kutatóintézet csoportvezető kutatója, a Pármai Egyetem oktatója és a Nápolyi Zoológiai Állomás külső munkatársa
Úgy gondolom, fontos, hogy gyakoroljuk a rendszerszemléletű gondolkodást: hogyan tud ember és természet egy működőképesebb partnerségben együtt élni. Alkalmazkodóképességünk fejlesztése, a visszavadítás koncepciója és saját ökológiai lábnyomunk drámai csökkentése elkerülhetetlennek tűnik, ha nem egy kifosztott bolygót, hanem egészséges környezetet szeretnénk örökségül hagyni utódainknak.
Zlinszky János
biológus, ökológus, a Pázmány Péter Katolikus egyetem nyugalmazott egyetemi docense
biológus, ökológus, a Pázmány Péter Katolikus egyetem nyugalmazott egyetemi docense
Azt mindenki érti, többé-kevésbé, hogy az éghajlat életünk kereteit, azaz lehetőségeit és korlátait adja. Kevesebben tudják, hogy az éghajlatot változtató levegőszennyezés egyszerre hány létfontosságú alrendszerét rengeti meg az életünknek, az „időjáráson” kívül is. A határozott, felelős, tudományosan megalapozott és rendszerszemléletben működő klímavédelmi szabályozás haladéktalanul, és évtizedekre a „nemzeti minimum program” egyik pillére kell, hogy legyen. Ezért kérjünk ennek a törvénytervezetnek a vitára bocsátását és elfogadását.
Vecsei H. Miklós
színész
Magyarország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak, ezért nem halogathatjuk tovább a valódi, rendszerszintű megoldásokat. Az Új Klímatörvény civil koncepciója világos célokat, felelősségi köröket és számonkérhető vállalásokat fogalmaz meg. Olyan szabályozásra van szükség, amely nemcsak ígér, hanem cselekszik is. Ezért állok mind alkotóként, mind apaként az Új Klímatörvény kezdeményezése mellé.
Nyul zsuzsanna
Újságíró, kommunikációs tanácsadó
Újságíróként és kommunikációs szakemberként nap mint nap azt látom, hogy a klímaváltozás már nem elméleti kérdés, hanem a gazdaságot, a társadalmat és a mindennapi életünket is formáló valóság. Hiszek abban, hogy a fenntarthatóság nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági ügy is. Ezért tartom fontosnak, hogy Magyarország olyan új klímatörvényt alkosson, amely világos célokat, valódi felelősséget és hosszú távú biztonságot teremt. Védnökként azért csatlakozom ehhez a kezdeményezéshez, mert hiszek abban, hogy közös gondolkodással és bátor döntésekkel élhetőbb jövőt hagyhatunk a következő generációkra.
McMenemy Márk
Kertészeti vlogger, műsorvezető
Teljesen abszurd, hogy szakértők és kutatók ezrei legalább 70 éve próbálják megértetni a világgal: ha így folytatjuk, az katasztrófához vezet. Ehhez képest itt vagyunk 2026-ban, és még mindig azért kell lobbizni, érvelni, tüntetni, hogy történjen valami – nemcsak szavak és ígéretek, jópofa szlogenek, hanem valódi, hosszú távú változások. Kérdés, hogy a döntéshozók tényleg nem értik, vagy egyszerűen nem akarják megérteni: itt valójában nem a természetet, hanem saját magunkat kell megvédenünk. Ez a hatalmas, kék űrhajó évmilliárdok óta száguld a világűr végtelenjében. Jégkorszakok és őstengerek jöttek-mentek, kontinensek vándoroltak. A bolygó, köszöni szépen, meglesz; a kérdés az, hogy az idei nyár „slágere”, a Homo sapiens eltűnik-e a süllyesztőben. És ez azon múlik, hogy MOST mit teszünk. Különösen igaz ez az elsivatagosodással és időjárási szélsőségekkel fenyegetett Kárpát-medencére. Miközben mindenünk megvan ahhoz, hogy megmentsük magunkat, csak tenni kéne végre valamit – mármint a döntéshozóknak, az ország vezetőinek. Bárkik is legyenek azok.
Faragó Tibor
c. egyetemi tanár, ENSZ-klímaegyezmény, nemzetközi és hazai környezeti programok megalkotásának résztvevője
Természeti környezetünket növekvő mértékben átalakítjuk, károsítjuk; ennek a jelen és jövő nemzedékek számára is veszélyes folyamatnak a megértése, megállítása közös felelősségünk.