Az elkövetkező évtized éghajlati kockázatai Magyarországon
Elérhető Feiler József, Nemes Csaba, Kardos Péter és Szabó Péter hiánypótló tanulmánya, „Az elkövetkező évtized éghajlati kockázatai Magyarországon – Kockázati helyzetkép a 2026–2035 közötti időszakról, 2050-ig szóló kitekintéssel.” című háttéranyag államigazgatási szakmai vezetők számára. A háttéranyagra azért volt égető szükség, mert Magyarországon az éghajlatváltozás hatásai ma már nem csupán a jövőt érintő elméleti kérdést jelentenek, hanem megjelennek a mért adatokban és az egyes közigazgatási ágazatok működésében is.
A múlt éghajlata nem jó közelítése a jövőnek
A 2026-os esztendő kíméletlenül rávilágított arra a kellemetlen tényre, hogy Magyarország jelenleg felkészületlen az éghajlatváltozás veszélyeinek kezelésére. A 2026-os nyár és az év első kilenc hónapja is 1901 óta a legszárazabb volt, a nyári telítési hiány, vagyis a levegő párabefogadó képessége pedig az 1970-es évek óta 39 százalékkal nőtt. Négy alapvető meteorológiai mutató esetében a megfigyelési soraink a ma használt hazai éghajlati projekciók futtatásainak tartományán kívül esnek.
A meteorológia régóta mondja, hogy a múlt éghajlata nem jó közelítése a jövőnek, a tervezési gyakorlatban azonban még mindig gyakran ebből indulnak ki. Ez a megközelítés többé nem tartható. Ha nem tartható, akkor mire lehet alapozni a tervezést?
Mire készüljünk?
A kötet azt vizsgálja, hogy mire kell felkészülni a 2026 és 2035 közötti időszakban, és tartalmaz egy 2050-ig terjedő kitekintést is a klímaváltozás várható pályájáról. A kérdésre a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján válaszol, emellett rámutat, hogy hol hiányoznak az adatok, és mindig szétválasztja, hogy mi az, amit tudunk, mi az, amit csak becsülni tudunk, és mi az, amiről jelenleg nincs megbízható ismeretünk.
Az ismeretek korlátozott volta miatt a tervezéshez kockázatelemzésen keresztül juthatunk el a legjobban. A kötet célja ezért nem a tudományos konszenzus összefoglalása, hanem a döntések szempontjából fontos veszélyek, azok nagyságának és a lehetséges tévedés árának bemutatása. Így a kedvezőtlen, de reálisan lehetséges kimeneteket is tárgyalja, és külön foglalkozik azokkal a kockázatokkal, amelyeket ma még nem tudunk számszerűsíteni.
Elsősorban szakmai háttéranyag
A tanulmány elsődlegesen az államigazgatás szakmai vezetőinek készült, nem pedig a nagyközönségnek. Mivel a célja specifikus, a szakmai pontosságot helyezi előtérbe, akár a közérthetőség rovására is. Közli a módszertani részleteket, a bizonytalanságokat és az adatforrások hiányosságait, mert a felelős tervezési döntéshez mindezekre szükség van.